A híresen (vagy inkább hirhedten) döcögős német humor Kleist kezei közt életre kelt, és kacagtató vígjátékot eredményezett. Forgách András rendező pedig a történetet a 19. század elejéről a mai korba helyezte át – fontos szerepet adva többek közt egy biliárdasztalnak, egy parókának és egy gyümölcskosárnak is. A „bűnügyi történet” – vagyis a korsó tönkretevője utáni nyomozás sztorija – valóban aktuális manapság is: az eltört korsó okán Kleist bűnről, korrupcióról, barátságról, szerelemről értekezik komikus köntösbe ágyazva.
 
„Ennek a frenetikus vígjátéknak a történetéhez hozzátartozik, hogy Kleist fogadásból írta a művet. Egyik barátjánál a falon lógott egy rézmetszet, amelyen egy bíró ítélkezett egy eltört korsó ügyében. A barátok fogadást kötöttek, hogy ki tud a kép nyomán érdekesebb történetet írni. Annyi volt a kikötés, hogy a bíró legyen a tettes. Egyik barátja verset írt, a másik novellát, Kleist pedig ezt a színdarabot írta, három évig dolgozott rajta, más műveivel párhuzamosan, és végül, az anekdota szerint, megnyerte a fogadást” – meséli Forgách András a darab keletkezésének körülményeit. A rendező azt is elárulta, hogy amellett, hogy kedvenc szerzőjének darabját állíthatja színpadra, azért is vállalta a felkérést nagy örömmel, mert Kecskemétre, színházi pályájának induló állomására térhetett vissza. 
 
A sikeres „Amadeus” után pedig újra együtt láthatjuk játszani Kőszegi Ákost és Szemenyei Jánost; utóbbi a megvesztegethetetlen Walter törvényszéki tanácsos, előbbi a galibából kilábalni igyekvő helyi bíró, Ádám szerepében brillírozik. A darabban – az eltört korsón kívül – nagy szerep jut még egy Éva nevű fiatal lánynak (bizony, Ádám és Éva…), Ruprecht nevű vőlegényének, a két családnak, és az egész falu népének; köztük Brigitta asszonynak, aki látta az ördögöt a kérdéses éjjelen… Az izgatott hölgy szerepében Pogány Judit.