Az utóbbi években a Városház tér a Királyi Napok alatt napról napra közel teltházat teljesít, amennyiben ilyen szabadtéren lehetséges. Nem tudni, hogy alapjában véve a néptánc vonz-e ennyi embert, vagy inkább a kíváncsiság más nemzetek tánclépései és zenéje iránt, vagy az a tény, hogy ilyenkor aztán tényleg mindenki ott van, de az eredmény szempontjából ez nem is annyira érdekes.

Ami ennél fontosabb, hogy a fesztiválnak két arca van: van egyszer a fent vázolt nyilvános és tömeges, a belvárosi lét, de ott vannak ettől nem messze a kissé bensőségesebb, egyúttal bennfentesebb táncházi esték is, ahol aztán tényleg összekeverednek egymással a különböző nemzetek, de egyúttal megszűnik a néző-fellépő felosztás is, a tánctér ilyenkor már mindenkié.  

Szóval aki szívesen járna ciprusi lánnyal taiwani táncot, miközben török ételeket és olasz italokat kóstolgat, annak a Táncházban a helye.